Ugrás a fő tartalomra

Pastéis de Belém - a portugál finomság

Ismét egy Stahl konyhájában fellelhető recept következik, amire azért voltam kíváncsi, mert az adás fele nem a süti elkészítéséről szólt, hanem Juditék portugáliai kalandjáról, és hogy élete legjobb kajálását művelte a Pastéis de Belémből, szóval ki kellett próbálnom, mert valami nagyon finomat képzeltem el így az elmondás alapján. :P

Recept: Ahogy az a fentiekből is következik, Stahl Judit receptje alapján dolgoztam. Észrevettem magamon, hogy főleg mediterrán kajákat csinálok általa, ami azért nagyon vicces, mert most jelent meg egy mediterrán kajákból álló kiadása az újságosoknál, amiben a Pastéis de Belém is szerepel, vagy a másik süti, amit meg akarok csinálni a spanyol Yemas de Ávila, illetve a francia Ratatuille, ami szintén a közeljövőben megvalósítandó receptjeim között leledzik. :P Nade visszatérve erre a portugál édességre, egy kedves ismerősöm is említette, hogy ő kóstolta és csodálatosan finom, na ez adta meg a végső lökést az elkészítéshez. Íme!
Először is szükségünk lesz egy 12 lyukú muffin formára  ami lehetőleg a nagyobb fajta legyen, és a lyukak viszonylag szélesebbek legyenek. Kell muffin papír is, illetve sütőpapír, ezt később elmondom, hogy miért. Ha megvan a formánk, akkor szerezzünk be 40 dkg mélyhűtött leveles tésztát, ezt a legtöbb szupermarketben kapni elég jó áron. Engedjük fel szobahőmérsékleten, majd lisztezett felületen nyújtsuk ki egy kb. 20x30 cm-es téglalapra, majd sütőpapírba csomagolva tekerjük fel rúddá, és ebben az állapotában tegyük vissza egy kicsit a hűtőbe. Ezalatt készítsük el a krémet. 2 dl tejet, 10 dkg cukrot, másfél dkg vajat és vaníliarúd kikapart belsejét vagy vaníliás cukrot, valamint egy csipet sót egy edénybe halmozunk és feltesszük főlni. A lényeg az, hogy a vaj és a cukor felolvadjon. Közben 1 dl tejet 2 dkg liszttel csomómentesen elkeverünk, majd ha a vaj felolvadt, a vaníliás tejes keveréket apránként a lisztes tejhez adagoljuk. Kihűtjük. Ha már langyos, akkor 3 db tojássárgáját egyenként kézi habverővel elkeverünk benne. Ismét jöhet a tészta! A rúddá formázott tésztát kitekerjük a sütőpapírból, majd csak önmagában simán is feltekerjük, mint egy rétest. Ezután 12 egyenlő részre daraboljuk, majd kisebb köröket formázunk belőlük, ezek adják majd a Pastéis de Belém kosárkáit, ezekkel béleljük majd ki a muffin formákat. Mielőtt a tésztát belehelyeznénk, vajjal kenjük ki a formákat, majd ezután jöhet a tészták belehelyezése. Törekedjünk arra, hogy a mélyedések falára is jusson a  tésztából, hiszen ez lesz a kosarak oldala. A formázás közben már előmelegíthetjük a sütőt 240 fokra, azért ilyen melegre, mert ezek a sütik eredetileg kemencében készülnek. Az elősütéshez (ha készen vagyunk a tészta mélyedésekbe való lapogatásával) minden egyes kosárkára helyezzünk egy muffin papírt vagy kisebb darabokra vágott sütőpapírt, majd helyezzünk rájuk nehezékként egy kis rizst, mert ez le fogja nyomni a tésztát és így nem lesz púpos. Portugáliában persze nincs szükség elősütésre, ott a kemence megoldja a problémákat. :) Erre nálunk azért van szükség, mert a krémmel együtt is sülni fog a tészta, és ahhoz, hogy ne ázzon át, elő kell egy picit sütni. Az előmelegített sütőben 5-7 perc közötti időtartamban sütjük a kosárkákat. Amikor elkészültek, eltávolítjuk a muffin papírokat és a nehezéket, majd a korábban elkészített krémmel kb. 2/3-ig megtöltjük. Azért csak eddig, mert a krém a sütés közben emelkedni fog. A megtöltött kosárkákat a 220 fokra visszavett sütőbe rakjuk és még 10-15 percig sütjük. Az a jó, ha már barnul a teteje. Tálaláskor porcukorral megszórjuk.
Extra: Őszintén szólva én a kisebb lyukú muffin formámmal úgy jártam,  hogy a tészta bőven belefért, viszont a krémnek a fele megmaradt. Ráadásul, mivel kisebb volt a hely, ezért felfelé terjeszkedtek a sütik, és kicsit ki is jöttek a helyükről. Ettől függetlenül szépek és ehetőek maradtak, csak azoknak mondom, akik kisebb formákat használnak, hogy ne ijedjenek meg az életre kelt sütiktől. :D Ennek viszont az lett a hozadéka, hogy a megmaradt krémhez vettem még egy adag tésztát és így 2x12 db sütit kaptam a végére. Ezt kalkuláljuk bele a sütés előtt. :)

Kicsikék közelebbről. :)
Eredmény: Nos, arról foggalmam sincs, hogy Stahl Juditék pontosan milyen belémi sütit ettek, az enyém viszont isteni lett! Nem vagyok annyira nagy édességes, inkább páromnak sütök vagy kíváncsiságból, de ebből a sütiből kénytelen voltam még forrón kettőt benyomni, annyira tetszett. :D Mondjuk szépen meg is égette a nyelvem. :P Aztán hazajött barátom, aki egy ültében megevett hatot. :D Mondanom sem kell, borzasztóan bejött neki! A második tepsinek is rövid időn belül pusztulás lett a sorsa, magamhoz képest én is elég sokat ettem belőle, mert nem lehetett megállni! A tésztája omlós, a krém pedig elmondhatatlan, krémes, vaníliás, nyam!! Pedig elég egyszerű, tehát ahhoz képest csodás a végeredmény! Egyszer jó lenne megkóstolni az eredetit is, addig is marad a saját készítés, amiben nem kellett csalódnom. :P

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hagymás bab ~vega version~

Személy szerint mindig nagy élvezettel néztem, ahogy Bud Spencer falatozta (volna) a hagymás babot a Piedone filmekben. Imádom a chilis babot, ezt az ételt pedig valahogyan hasonlónak képzeltem el. Anyukám egyik nap elújságolta, hogy hagymás babot főzött otthon a családnak. Rögtön kedvet kaptam én is és elkészítettem egy könnyed, hús nélküli verzióját. ;) 1, Vegyünk egy nagyobb fej vöröshagymát, pucoljuk meg. Karikázzuk, kockázzuk fel igény szerinti méretűre. Tegyük fel kevés olajra, pároljuk, dinszteljük meg.  2, Pakoljunk rá egy konzervnyi vörösbabot kevés levével együtt. Jöhet rá a paradicsompüré, még kevés víz igény szerint.  3, Ízesítsük sóval, borssal, ételízesítővel, kevés cukorral. A legvégén hintsük meg chilivel. Forraljuk össze, tálaljuk. Nos, ennyi volt a nagy recept. Eredetileg valamilyen húsféle vagy szalonna is kell bele, úgy "emberesebb", de lássuk be, nyár van, ilyenkor jobban esik egy könnyedebb fogás. Nekem nagyon bejött a hagymás bab, finom

Modenai tészta

Nemrég az Il Trenoban ettem modenai tésztát, ami ugyan csirkehússal készült, de én most a "vega" verzióját készítettem el, szerintem így is nagyon finom lett. :) Recept : Tulajdonképpen ahány recept, annyiféle elkészítési módja van a tésztának. Én kettőből gyúrtam össze a számomra legmegfelelőbbet. Alul majd jelzem a pontos adagokat, elöljáróban annyit mondanék, hogy tészta, tejszín, fokhagyma, csemegekukorica, pirospaprika és chili kell hozzá. Az Il Treno gyorséttermeiben egy wokban összeforgatják a tésztát és a szószt, nagyjából ennyiből áll a fogás, hiszen náluk már előre el van készítve minden fontosabb hozzávaló. Érdekes ez a tészta, mert úgy mediterrán és csípős, hogy közben a pirospaprika miatt (számomra) magyaros ízvilágot idéz. Első lépésben főzzünk ki fusillit, orsót vagy bármilyen olaszosabb tésztát. Tegyük félre. Az apróra vágott fokhagymát kezdjük el egy lábasban kevés vajon párolni, majd adjuk hozzá a csemegekukoricát. Kevés párolás után jöhet a tejszín

Házi krémes á la Dr. Oetker

Érdekelt, hogy milyen sütit lehet összedobni a Dr. Oetker Házi krémes alapporból, ezért kipróbáltam. Bevallom, sosem csináltam még krémest, ezért úgy gondoltam, hogy kezdetnek segítséggel fogok hozzá. Lássuk, milyen lett az eredmény! ;) Recept : A krémalap hátoldalán részletesen leírják, hogy kell megcsinálni a sütit, ami nem nagy ördöngösség. Ami kell hozzá: a 300 Ft-os krémalap, egy kb. 200 Ft-os fagyasztott leveles tészta, valamint 800 ml tej. És egy robotgép. Ennyi! Alul még feltüntetem a pontos mennyiségeket is, de most lássuk, hogyan készül a krémes! Személy szerint a tipikus cukrászdai (alul-felül száraz, plusz még a krém is olyan fura) krémeseket nem szeretem. De, tudtam, hogy ez vagy azért van, mert még nem ettem házit, vagy csak rossz cukrászdákban ettem eddig. :P Tehát, sejtettem, hogy a saját gyártmány úgyis finomabb lesz, még akkor is, ha alapporból készül. Első lépésben ki kell olvasztani szobahőmérsékleten a fagyasztott tésztát. Ezután lisztezett felületen ki kel