2012. október 28., vasárnap

Pastéis de Belém - a portugál finomság

Ismét egy Stahl konyhájában fellelhető recept következik, amire azért voltam kíváncsi, mert az adás fele nem a süti elkészítéséről szólt, hanem Juditék portugáliai kalandjáról, és hogy élete legjobb kajálását művelte a Pastéis de Belémből, szóval ki kellett próbálnom, mert valami nagyon finomat képzeltem el így az elmondás alapján. :P

Recept: Ahogy az a fentiekből is következik, Stahl Judit receptje alapján dolgoztam. Észrevettem magamon, hogy főleg mediterrán kajákat csinálok általa, ami azért nagyon vicces, mert most jelent meg egy mediterrán kajákból álló kiadása az újságosoknál, amiben a Pastéis de Belém is szerepel, vagy a másik süti, amit meg akarok csinálni a spanyol Yemas de Ávila, illetve a francia Ratatuille, ami szintén a közeljövőben megvalósítandó receptjeim között leledzik. :P Nade visszatérve erre a portugál édességre, egy kedves ismerősöm is említette, hogy ő kóstolta és csodálatosan finom, na ez adta meg a végső lökést az elkészítéshez. Íme!
Először is szükségünk lesz egy 12 lyukú muffin formára  ami lehetőleg a nagyobb fajta legyen, és a lyukak viszonylag szélesebbek legyenek. Kell muffin papír is, illetve sütőpapír, ezt később elmondom, hogy miért. Ha megvan a formánk, akkor szerezzünk be 40 dkg mélyhűtött leveles tésztát, ezt a legtöbb szupermarketben kapni elég jó áron. Engedjük fel szobahőmérsékleten, majd lisztezett felületen nyújtsuk ki egy kb. 20x30 cm-es téglalapra, majd sütőpapírba csomagolva tekerjük fel rúddá, és ebben az állapotában tegyük vissza egy kicsit a hűtőbe. Ezalatt készítsük el a krémet. 2 dl tejet, 10 dkg cukrot, másfél dkg vajat és vaníliarúd kikapart belsejét vagy vaníliás cukrot, valamint egy csipet sót egy edénybe halmozunk és feltesszük főlni. A lényeg az, hogy a vaj és a cukor felolvadjon. Közben 1 dl tejet 2 dkg liszttel csomómentesen elkeverünk, majd ha a vaj felolvadt, a vaníliás tejes keveréket apránként a lisztes tejhez adagoljuk. Kihűtjük. Ha már langyos, akkor 3 db tojássárgáját egyenként kézi habverővel elkeverünk benne. Ismét jöhet a tészta! A rúddá formázott tésztát kitekerjük a sütőpapírból, majd csak önmagában simán is feltekerjük, mint egy rétest. Ezután 12 egyenlő részre daraboljuk, majd kisebb köröket formázunk belőlük, ezek adják majd a Pastéis de Belém kosárkáit, ezekkel béleljük majd ki a muffin formákat. Mielőtt a tésztát belehelyeznénk, vajjal kenjük ki a formákat, majd ezután jöhet a tészták belehelyezése. Törekedjünk arra, hogy a mélyedések falára is jusson a  tésztából, hiszen ez lesz a kosarak oldala. A formázás közben már előmelegíthetjük a sütőt 240 fokra, azért ilyen melegre, mert ezek a sütik eredetileg kemencében készülnek. Az elősütéshez (ha készen vagyunk a tészta mélyedésekbe való lapogatásával) minden egyes kosárkára helyezzünk egy muffin papírt vagy kisebb darabokra vágott sütőpapírt, majd helyezzünk rájuk nehezékként egy kis rizst, mert ez le fogja nyomni a tésztát és így nem lesz púpos. Portugáliában persze nincs szükség elősütésre, ott a kemence megoldja a problémákat. :) Erre nálunk azért van szükség, mert a krémmel együtt is sülni fog a tészta, és ahhoz, hogy ne ázzon át, elő kell egy picit sütni. Az előmelegített sütőben 5-7 perc közötti időtartamban sütjük a kosárkákat. Amikor elkészültek, eltávolítjuk a muffin papírokat és a nehezéket, majd a korábban elkészített krémmel kb. 2/3-ig megtöltjük. Azért csak eddig, mert a krém a sütés közben emelkedni fog. A megtöltött kosárkákat a 220 fokra visszavett sütőbe rakjuk és még 10-15 percig sütjük. Az a jó, ha már barnul a teteje. Tálaláskor porcukorral megszórjuk.
Extra: Őszintén szólva én a kisebb lyukú muffin formámmal úgy jártam,  hogy a tészta bőven belefért, viszont a krémnek a fele megmaradt. Ráadásul, mivel kisebb volt a hely, ezért felfelé terjeszkedtek a sütik, és kicsit ki is jöttek a helyükről. Ettől függetlenül szépek és ehetőek maradtak, csak azoknak mondom, akik kisebb formákat használnak, hogy ne ijedjenek meg az életre kelt sütiktől. :D Ennek viszont az lett a hozadéka, hogy a megmaradt krémhez vettem még egy adag tésztát és így 2x12 db sütit kaptam a végére. Ezt kalkuláljuk bele a sütés előtt. :)

Kicsikék közelebbről. :)
Eredmény: Nos, arról foggalmam sincs, hogy Stahl Juditék pontosan milyen belémi sütit ettek, az enyém viszont isteni lett! Nem vagyok annyira nagy édességes, inkább páromnak sütök vagy kíváncsiságból, de ebből a sütiből kénytelen voltam még forrón kettőt benyomni, annyira tetszett. :D Mondjuk szépen meg is égette a nyelvem. :P Aztán hazajött barátom, aki egy ültében megevett hatot. :D Mondanom sem kell, borzasztóan bejött neki! A második tepsinek is rövid időn belül pusztulás lett a sorsa, magamhoz képest én is elég sokat ettem belőle, mert nem lehetett megállni! A tésztája omlós, a krém pedig elmondhatatlan, krémes, vaníliás, nyam!! Pedig elég egyszerű, tehát ahhoz képest csodás a végeredmény! Egyszer jó lenne megkóstolni az eredetit is, addig is marad a saját készítés, amiben nem kellett csalódnom. :P

1 megjegyzés: